Itt vagyok ismét:)

Újra itt, mert sokan hiányoltátok szösszeneteimet. :-)

Május közepét írjuk, remek időről kell beszélnünk, már hőmérsékletileg, még is a természetben kicsit meg vannak késve a héják. Ilyenkor már két hetes fiókáknak kéne lenni, oszt átlagban vagy most kelnek, vagy 5-6 naposak. Azért vannak szélsőségek is persze. Még is ami a szembetűnő héjáéknál (hozzá téve eddig nem kerestem őket, van elég otthon), hogy üresek a revírek. Ismét másik 6 revírben voltunk, melyből egy fészekben volt költés, az is egy fiatal tojó. Pedig ez a fészek is második évtizede ismert! Két revírben új fészek is volt, de kihalt, és persze se nyest, se emberi nyom a fán, se madáré a környezetben. Ez csak egyet mutat, hogy a pártában maradt hím rakta őket, oszt panaszosan hívva párját rótta rendületlenül a köreit az égen, de nászcsalijára nem jött ara. Talán a nyugat-nílusi az oka, vagy új negatív jelenség. Mindig mondtam, nem lehet a héját lődözni, csapdázni ész nélkül, mert egyszer elfogy oszt ámen. És persze a fácánosokban is többnyire a jövő reménysége a fiatal megy bele bután a kelepcébe, vagy elé a sörétrajnak. Évről évre kevesebb a héja, természethű szakembereink meg úgy dogmálják, majd a téli vendégekből feltöltődnek az üres revírek. Persze Ibolyka, a héja olyan töltögető fajta! Közben fagyoskodó madaraink a téli nyaralásukból hazahurcolták a Flavi vírusok gyöngyét is. Most meg üresek a revírek, némák, nincs aki a hangos ki-ki-ki-vel jelezze, a fészek közelébe a simabőrű őgyelkedik… Kíváncsi vagyok, hányan találnak idén még 4-5 fiókás fészekaljakat! Pedig ez a korán és tartósan jött meleg, a bőséges fiókaáldást, és a tojó fiókák kelését feltételezné. Karvalyaimnál is találtam már két olyan revírt, ahol az elmúlt 25 évben mindig volt költés, most meg sámli.

Csak a balga mondja nincsen baj, majd feltöltődik az északiak vérével. Mert ha egy évtizede állandósult revír, ráadásul ami egymástól alig pár száz méterre van, és üres az azért már komoly előjel! Viszont én, aki nem vagyok főállású szakember, én tudom miért baj ez!

Igaz, ma reggel jó volt látni egy pár karvalyt nászrepülni, és olyan helyen a városban, ahol lövésem sincsen, hová teheti a fészkét. Mert ugyi a légi parádé körei epicentrumában alant egy fészeknek kell lenni, nem 1 kilométerrel távolabb, hanem ott pont lent. Csak tovább autózva esett le pár perccel később, mit táncolnak ezek ott fenn a magasba, hiszen vagy két hete, már tarka tojásokon kéne kotlania a tojónak… Magyarázat persze itt is születhet, meg van is persze. J

Belenéztem 6 szarka fészekbe is tegnap. Jól működhetnek a Larsen csapdák, mert bár frissek a fészkek, üresek voltakJ Ami nem baj ugye, mert a tarka kabátosból ilyen állomány talán sohasem volt. Ha nincsen pár éve a Larsenes orvoslás, olyan felhőben lennének már, mint télen a vetésiek. Bár láttam néhány száz szarkát már télen egy csapatban a székesünk egy zöld területén. Beszélve a vadgazdákkal, azért a tavaszi larsenesézés tavalyi eredményeire építve (volt ahol 1500 szarka is esett pl. 4 ezer hektáron!!!), véleményük szerint 5 év alatt vissza lehetne a szarkákat a normális szintre szorítani, bár ehhez mindenkinek hasonló termelékenységgel kéne dolgozni. Viszont a fővárosban senki nem larsenezik, az állatkertet kivéve, így az itteni állomány bőven kárpótolja a pest közelben kiiktatott állományt. Sajnos! Igen sajnos, mert az énekesmadaraknak, örvösöknek és vadgerléknek annyi, ráadásul a szemfülesek a földön fészkelőket sem kímélik. Tegnap is annak az egy pár bíbicnek próbáltak fogás a tarka apró fiókáján, mely kis vizes rétünkön gondolta, hogy idén családot alapít. Na ja, a balga megint mondhatja, hogy ez a természet rendje. Persze Ibolyka, akkor, ha azt a természetet nem mi emberek határozzuk meg, hogy mit és hogy védünk… És akkor ugye nem beszéltem még a dolmányosról, mely a ZOO-ban a tengerimalac város (halálomJ) apró újszülötteit veri agyon és viszi el, a sok más madár tojása és fiókája mellett. Na ja, állományszabályozni így is lehet. Éljenek a varjúvédők!

Tegnap is a dolmányosok próbálták meggyőzni az ölyv párat, hogy fiókájuk neveléséhez nem jó útvonalat választottak… Osztán a vércséknél is bepróbáltak, mert a kis ártéri fűzes, nyárfás több madárnak is otthon ad, és idén egy pár vércse is megtelepedett, hál isten! Jó volt látni, ahogy az öreg hím kiabálva az égből ráesett bátran a két kopott tarka kabátosra, amikor a jegenye magasságában akarták a tojóját megkalapálni. Solymász szezon uborkaszünetében azért lehet klassz légi parádét látni, ha jókor és jó helyen van az ember. Aztán jött egy hamvas szürke kabátos hegyes szárnyú kis röpcsi, és a varjak elmentek. Érdekes volt ez a lelépés, tény, a kaba igen utálja, ha revírében más ossza a szót. Ők meg az ölyveket pár éve vagy 300 méterre arrébb rudalták a fészkükből, maguknak stabil alapot biztosítva, és az ölyveket eztán a jövőben az újonnan épült kéróban már nem piszkálták.

És persze az arany málinkó hímek nászharca is valami gyönyörű volt tegnap…

További derűsebb dolgokról is szóljak, a nap fotója körül, ha nézegettek, akkor karvaly bácsi kezében láttok egy kis fehér madárkát. Persze aki első ránézésre rávágja, mi az, és milyen nemű, annak azért komoly jutalomfalatot borítékolok a torokzacskójábaJ  Hát a nemét én sem tudom még, mert 4-5 naposan már még késő-korán van, szóval érted. Bár most aszondom, ha nagy lesz, legény lesz, de ezt csak 70%-ra merem bizton állítani. Aki tenyésztő, és odafigyel a fiókára, az ahogy én, a keléskor mondja meg a kiütő fiókája nemét. Osztán két nap (ha nem láttuk a kelésnél) után már nem lehet 100%-n megmondani, csak úgy 10-14 naposan ismét. A sok okos tojás (nekem szaporító) oszt mesél, és mesél nekem (érted, nekem???:))), végül nem érti, miért dőlt meg a tuti korábbi nem meghatározásaJ

Mai ismeretemmel keléskor tutira megmondtam eddig is mi került pogány isteneim szemefénye elé, jány, vagy bakmadár, később, már az arányok becsapják az ember szemét. De tojásból kiütve ez a gyakorlott szemnek nem lehet kétséges. Ott ugye nem látszik a csibe nagysága, és ekkor eleve a fej, vagy lábnagyság nem is játszik még. Így nincs is olyan dolog, ami a nemét meghatározó véleményét a susnyásba keringőztetné.

Summa summárom, a képen látható madárka, most már elárulom, a Basa-sasaJ szerintem hím madár lesz. Persze fejedelmi mivoltából, még mit sem mutat, de azért jól mutatunk egymás mellett J. Valszeg 4 hónap múlva már nem respektálja, hogy első falatoztatói között, és egészségének realizálója engem látott akkor éhesenJ

Jó volt picit babázni, hiszen idén nem tenyésztek, mert minek. Érdeklődés, illetve előzetes madárlekötés nem történt. Ajándékra nem tenyésztek, mert annyi időm és pénzem jelenleg nincsen senkire se. (Laikusoknak, a tenyésztési engedély 26.500Ft, fiókánként 2.000Ft az Eu bizonylat, tartási a fészekaljra 15 napon belül 10.600Ft, majd ismét 10.600Ft az elidegenítés ide hazánkra, külföldre meg 26.500Ft pro tiklopó. Ehhez jön a napi etetések, és takarmánygalambok vétele, pucolása, apróra darabolás, vitaminok tömege, ami 3 hónapos játék, ohne más progi. Ja és idén oltanunk is kéne a paramixó mellett a WNV-t, ez is 10 rugó madaranként.) Hogy az éves tartás és tenyésztésem költségei nullára fussanak, ehhez évente két tojó fiókát kéne eladnom. No erre nem volt kapás, blindre meg nem tenyésztek, mert most is 9 madarat etetek…

Apró dalos madárkáim szaporodnak rendesen, meg tojnak is, görényeim is babázás előtt. Remélem a befogott, vad házi görény nőstényem is megajándékoz egy alommal heteken belülJ

Így többet vagyok magánéletemmel és állataimmal, meg kint a természetben, mit az elmúlt években tettemJ

Na most kikapcs, majd folyt.köv.J

Röppentem

karvaly