e heti infó

Üdv,

Sajna a 62. napja nem volt nálunk eső. Az egy dolog, hogy a vízórát kissé megizzasztottam az elmúlt napokban, különben sárga sivárság volna a kertem, mint szeptember elején. Tavamból is kilátszanak már lassan a halak háta, úgy leapadt a szárazságtól. Igaz hétvégén jó pár vödör iszapot kihordtam belőle, és a tündérrózsákat is 1/3-ra ritkítottam vissza, mert teli futották a tavamat. Ha kell valakinek rózsaszínű tő nyekeregjen még tudok kibányászni pár tövet. Igen dzsumbujos volt a tó, két taliga hínár is kiröpült belőle, így most már a halaim is tudnak úszkálni. Szegény békák is a szomszéd tavába vándorolhattak át, mert ha fejessel tervezték a víztükör menedékét belőni, általában egy töklevélen visszatrambulinoztak a partra. Na talán most ismét aqua-park pálya lesz számukra. Rengeteg madár jön inni a tóra, mutatva, hogy kérem Maglód és környéke igazából szavanna, vagy Szahara kitettségű. Nézegetem is gyakran, nem jött egy kroki a vízbe. Egy dolog, ami pozitív ebben az esőért szomjazó időben, az a szúnyogok hiánya. Legalább is felénk. Kint lehet alkonyatkor és este is ücsörögni a ciripelőket hallgatva az esti vörösfröccs (sör, ki mit ugye) társaságában, nem jönnek a kis vérlopók. Ami ugye a nyugat nílusi vírus szempontjából sem mindegy. Minden esetre én nem etetem a halakat, ha arra tévedne egy szúnyog család alapítást tervezve, az hamar találjon egy éhes halszájat.

Tegnap kimentem a közeli kaszálóra, hogy ismét sáskákat és szöcskéket gyűjtsek a gyíkjaim, békáim és pókjaim számára. Olyan száraz minden számukra rágható növényi elhalás, mint októberben a fagyok előtt. Tény olyan mennyiségben lehet egy-egy zöldebb területen fogni az ugróbajnokokból, hogy nagy munkát nem jelentett. Örülök is, hogy idén gabona táblák vannak a kaszáló körzetében. Hogy miért? Mert ekkor van rovar és nem gyengén. Ha van rovar, van madár, és nem gyengén. Sárgarigótól a gébicsekig teli a rét és ligeterdő. Amikor repcét, vagy szotyit ültetnek, azt időszakosan permetezik és persze a rovarirtó száll minden felé, főleg erre a körülvett legelőre. És akkor nincsen szöcske, de madár se. Most szinte minden csipkebokorban van valami madárcsalád, a homokfalban gyurgyóka és mezei veréb. Szomszédságukat a később érkező molnár fecskék nem szeretik valahogy, mert nálunk a kis löszfalon nem akartak velük társulni. Viszont egy útépítéshez összetolták a termőréteget nagy dombba, melynek az ellentétes oldala élesen leszakadt és hatalmas csapat molnár vert benne utódlási szándékot. Minden nap nézem, mikor „rekultiválják” őket az útépítők, mert hogy késél ez a költés az tuti.

Szárazság ide, vagy oda, de a kullancsok viszont igen gazdagon terítik a határt! Igen kitartó élőlényei ez a keresztény istenségnek mondhatom, mert mi pogányok eddig is áldozati tűzre dobáltunk minden vérszopótJ. Hogy ezek ennyire fel tudtak jönni! Dinamikájuk a fajtagazdagságukban is egyre szembe tűnőbb. Emléxem gyerekkoromban ott volt kullancs, ahol birka, vagy sok vad és házi hasított körmű. Oszt volt a pici fekete, meg a nagy „szarvas kullancs”. Ma meg vagy 12 fajban, nagyságban, extrém színekben pompáznak és fertőznek embert és állatot kilószám mindenhol. Jó, jó tudom, ha egy faj egyedei felszaporodnak, akkor ez a természet részéről nem marad büntetlenül. Mindig mondtam, nem az E.T.-től kell félni, vagy az ufókon érkező nyaraló rokonságtól, mert ezekkel hamar még ultizni is lehet, hanem a természet apró kis védekezéseitől. Na ja, az egy dolog, hogy a hadiipar is szeret ezekből némi hasznot gyártani, retrózva a vírusokat, és segítve a felszaporodott egyedek pusztulását. Miért nem csodálkozom soha, ha adott halálos kórság mindig olyan kontinensről érkezik, ahol rengeteg ember él. Én még nem hallottam, hogy az Antarktiszról Kínába behurcoltak a halálos ICE-ebolát, fóka- influenziát, vagy „eszkimónáthát”. És a déli-körről sem jött a fekete kontinensre a pingvinvész…

És persze a nagy melegben gondolom a méhészek sem igen tapsikoltak, hogy a repce, majd az akác is hamar leérett. Igaz a bodza jól tartja magát, és a réten kornyadozó remek mézet adó vegyes színvilág is, még. Aki még nem kezdett bele most még belehúzhat a bodzaszörp esztergálásba, bár a másodvirágzást is el lehet kapni. Íme Gabzi receptje (az övé már üvegelve):

Végy 4kg cukorból ki egy kilót, karamellizáld el, majd vízzel told meg és egészítsd ki 4 lityóra beleugrasztva és sziruppá főzve a maradék 3 kilót. Jön még bele két doboz aszkorbin (citrompótló) és egy fél kiló karikára vágott citrom, miután persze kihűlt. Ekkor literenként 8-10 tányér bodzából nyert virágot szórjál és áztasd 2 napig benne. Ne mosd ki a virágot!!!, mert a virágpor a lényeg! Olyan helyen szedd, ahol nincsen tetű, de idén kevés a tetű hál istennek. Kis ollóval vagdosd le a virágokat a tányér száracskáiról. Ha tányérostúl áztatod, vagy sok elágazással, akkor kesernyés lesz a löttyöd. Túl sokáig, főleg 20 fok feletti térségben nem szabad áztatnod. Ad egy; a virágpor és aroma egy nap alatt kiúszik a virágból és üres szirmokat látsz amúgy is. Ad kettő, a barnuló virágszirmok is keserülni kezdenek. Ad három, a cukorszirupos virágpor hamar beerjed, és akkor max pálinkát főzhetsz belőle, vagy bort fejthetsz leJ. (az a barom áztat 4 napig, aki előtte jól megmosta a tányérokatJ))))) Lényeg sokáig nincs értelme az áztatásnak, ráadásul az idő múlásával az ízharmóniát is elviszi selejtbe. Ha kiáztattad, leszűröd és TISZTA üvegbe töltöd, citromkarikákat megeszed. Folpakk, majd jól zárható csavarkupakkal lezárod. Ha műanyag a flaskád nem tartós a holmi és hűtős tárolású. Üveg ballonokban télen is behozza a koranyár ízét a kandallós lakásodba.

Most olvastam az MME levlistán (hihi), hogy az MME boltjánál olcsóbban, akár termékenként 800-1000 forinttal olcsóbban lehet madaras hobbidhoz motyót kapni itt; www.madardaloskert.hu

Nézd meg a weboldalt, hátha találsz ott magadnak való vágyott holmit.

Apropó weboldal. Nem stílusom más weboldalakat cikizni, vagy kritizálni, de éppen tegnap jelezte Gabzi számomra, hogy a királyin valami furit tapasztalhatok. Hát megnéztem, mert mea pulpa, de ritkán nézem, amióta levonultam a fórumáról, és levetettem minden publikációmat is. A furi pedig az, hogy a három korábbi szakmai cikkem helyett nem az egyesület „szakemberei”, solymászai írták meg az adott témát, hanem sulinetes kimásolások, és kutyalapos bekopizások történtek. Ráadásul, ha megnézitek a „Drótszőrű magyar vizsla” címszó alatt éppen egy rövidszőrű egyed képét tette be ez a remek szak webmester, és az alant szöveg is éppen nem a drótos vadásztársainkról szólnak. Hogy a karvaly és héja helyett mit olvashattok, azt már nem is elemezem, hiszen aki oda regisztrálva van és rendszeres olvasója nem tette meg helyettem, akkor én nem akarok másnál szakmaibb lenni. De meditálok, hogy a madaras és kutyás linket és szakmai alapon azért ide megírom, ne legyen azért nagyon az érdeklődő olvasó a bokorba víveJ

Osztán egy esetet majd Gabzi elmesél nektek, mert a héten gólya fiókát szeretett volna menteni, melyre csak egyetlen szervezet volt csak kapható. Na nem az aki az 1% adót kéri tőletek gólya mentésre, állatkórházra, vagy MME-re, nem… de majd Gabi leírja az esetét nektek, ami a jelenlegi magyar természetvédelmi, állatvédelmi állapot tükre.

Na kikapcs, folt köv.

köbükikarvaly